2010-es évközi gyűlésünket Kölnben tartottuk. Kölnben és környékén több rendtársunk lakik, ezért ez a helyválasztás kevesebb utazással járt, többünk számára pedig így a szállás is egyben biztosított volt. Köszönet érte vendéglátóinknak, Juricskay András és Tordy József rendtársunknak.
Németországból 8 rendtársunk vett részt az eseményen, míg Magyarországról ketten érkeztek. A program szombat 930-kor kezdődött a rendi gyűléssel, a Köln belvárosában lévő Szent Apostolok Plébánia tanácstermében. A napirend a megszokott módon zajlott: elhangzott a 2011-es évre vonatkozó főkapitányi beszámoló, kincstárnoki és könyvvizsgálói jelentés, a felvételre javasolt jelölt bemutatása, a 2012. évi humanitárius akcióterv megbeszélése, megtörtént a sümegi találkozó előkészítő lépéseinek átgondolása, valamint terítékre kerültek a tagok további kérdései és javaslatai. Zárásként Kiss Gábor Iván vetített képes előadását tekinthettük meg, melyben ismertette a múlt év szeptemberi, ukrajnai, tarnopoli találkozó eseményeit, illetve rövid építészettörténeti összefoglalást adott az aacheni palotakápolnáról, délutáni programunk célpontjáról.
A gyűlés után átsétáltunk egy közeli étterembe, ahol mindenki ízlése szerint, ki-ki alapon megebédelhetett. Ebédünk közös vonása néhány (2 dl-es) Reissdorf Kölsch sör elfogyasztása. Kölnben ugyanis a sört Kölsch-ként kell kérni, a Bier szót talán meg sem értenék.
Délután átautóztunk a közeli Aachenbe. Ez a történelmi kisváros többet őrzött meg középkori mivoltából, mint a 2. világháborúban agyonbombázott Köln belvárosa. A várost a rómaiak alapították Aquae Granni néven (Grannus kelta isten fürdője), mai nevét az ógermán Ahha (víz) szóból kapta. A középkorban a Karoling Birodalom székvárosa, Nagy Károly kedvelt tartózkodási helye volt. A reprezentatív udvari kápolna építését 796-ban kezdték el Metzi Ottó frank építőmester irányítása alatt, és 805-ben már fel is szentelhette III. Leó pápa. 936-1531 között 32 német uralkodót koronáztak itt királlyá. A Német-római Birodalom idején 11 zsinatot és 17 birodalmi gyűlést tartottak a városban. A palotakápolna építészeti előképe az 526-547 között felépült ravennai San Vitale templom. Kirándulásunk alapmotívuma a palotakápolna központi centrális teréhez csatlakoztatott Magyar Kápolna meglátogatása volt, melyet Nagy Lajos király épített, s szerelt fel 1367-ben. A kápolna barokk stílusban átépítve ma is áll, oldalfalán fülkékben a magyar szentek – köztük Szent László – szobraival. A dóm kincstárában is több szép, magyar vonatkozású műkincs található, kertjében pedig Varga Imre Szent István szobra áll.
Látogatásunkat a Kápolnában közös imával zártuk, Szent László segítségét és áldását kérve Hazánkra és Rendünkre.
A kirándulást rövid sétával zártuk a havas, lassan teljesen besötétedő Aachenben. Kölnbe visszatérve szintén esti városnézés következett, de az egyre hűlő levegő elől hamarosan a Früh sörházba menekültünk be.
A félbemaradt városnézést vasárnap pótoltuk be, megnéztük a dómot, a városházát valamint a történelmi belváros néhány épen maradt, vagy újjáépített középkori műemlékét. A legnagyobb élményt a WALLRAF-RICHARTZ-MUSEUM megtekintése jelentette, ahol 700 év európai festészetét – szinte minden korszakában – egy, vagy több főmű képviseli. A késődélutánt és estét kölni barátaink családjánál töltöttük, hogy azután másnap kora hajnalban kelve, visszatérhessünk a mindennapok kerékvágásába.
