2014-ben éves rendi találkozónkat és ünnepélyes lovagavatási ceremóniánkat ismét Sümegen rendeztük meg. A szervezést idén is bonyolította, hogy a hivatásszerűen a máltai segélyszervezetnél dolgozó rendtársaink ismét egy adománnyal megrakott teherautóval érkeztek 12-én, csütörtök este, így a kirakodás sajnos éppen a rendtagjaink és vendégeink számára szervezett kirándulás idejére esett. A sok magyar, több német és valamennyi ukrán barátunk részvételével lezajló kirándulás pénteken, 13-án reggel indult. Első és egyetlen úticélunk a több mint ezer éves Pannonhalmi Bencés Főapátság volt. Az utóbbi tíz évben teljesen megújult, rengeteg látogatóbarát elemmel kibővült Apátsághoz sikerült a bejelentett időpontban megérkezni, és önálló csoportot alkotva a hivatalos látogatói útvonalat idegenvezetéssel bejárni. Az Apátság ősi falai, csodálatos kőfaragványai, a könyvtár belső tere és berendezése mind méltán reprezentálta külföldi lovagtársaink előtt Magyarország ezeréves műveltségét. A látgatást követően az apátsági várfalak tövében néhány árnyas asztalnál frissítőket magunkhoz véve röviden megpihentünk, majd továbbhajtottunk Nyúlra, ahol a Platán csárdában fogyasztottuk el ízletes ebédünket.
A délután derekán érkeztünk vissza Sümegre. Ezután rövid szabad program következett, majd hat óra felé fölsétáltunk a Várba. Itt vendéglátóink jóvoltából kiadós vacsora várt minket, a helyszínen bográcsban megfőzött gulyásleves, és a lovagi vacsorához Sümegen nélkülözhetetlen libacomb. Azt est fénypontja nagymesterünk születésnapi köszöntése volt. Rendünk tagsága egy lovat ábrázoló bronz kisplasztikát adott ajándékba, kis, az ajándékozás idejét és apropóját feltüntető táblácskával talapzatán. Tovább emelte az ünnep fényét a Rend egyik barátja által Veszprémben készített „rendi” torta, annak felvágása és kiosztása. Az estébe nyúló rendezvényhez a csodálatos környezet, a szőlőlugas, a folyamatosan változó fények, a külső díszvilágítás belső visszatükröződései és a gyertyák lángjai adták meg a bensőséges alaphangulatot.
Másnap, szombaton 10 órakor kezdődött az éves Rendi Gyűlés a Hotel Kapitány egyik konferenciatermében. Magyarországi rendtársaink csaknem teljes körűen, míg németországi tagjaink többségében jelen voltak. Külön öröm volt, hogy a jelenlevők között üdvözölhettük legújabb lovagunkat és rendi dámánkat, Johann Carl Hoenning O’Carroll bárót és kedves feleségét, Zichy Katalin grófnőt Sünchingből. Elsőként szokatlan módon a hazai máltai segélyszervezet egy – a szoros időbeosztása miatt kevés idővel rendelkező, és a gyűlés végét ezért megvárni nem tudó – munkatársa beszélt a 25 évvel ezelőtti határnyitás jelentőségéről. Erről egy vándorkiállítás számára egész tabló-sorozat készült, melyet a teremben most mi is megtekinthettünk. A Magyar Máltai Segélyszervezet akkori (és mai) nyomdokain halad Rendünk is, bekapcsolódva a nemzetközi segélyezésbe, szoros kooperációban a németországi máltaiakkal. Ezt követően következett csak Nagymesterünk nyitó beszéde, majd szokás szerint megtörtént az elmúlt év tevékenységének értékelése, az előttünk álló esztendő megoldandó feladatainak, humanitárius akcióinak egyeztetése. Ki-ki elmondhatta saját ötleteit, elképzeléseit. Magyarországi Főkapitányunk megbízást kapott arra, hogy tisztázza az esetleges óvoda-bővítés lehetőségét (melynek Rendünk vállalná a költségét) a támogatási listánkon jelenleg első helyen szereplő kárpátaljai Batár község görög-katolikus lelkészével. A szokásos programpontokon kívüli esemény volt, hogy nagymesterünk átadta a kinevezési okmányokat a tavaly kinevezett főkapitányoknak, kapitányoknak és más tisztségviselőknek. Ezt követően bemutatkozott a másnapi avatásra készülő új jelöltünk, Thomas Weschbach, kinek személyében nemcsak Magyarország régi barátját, hanem a német Der Greiff lovagrend nagykövetét, a két Rend közötti kapcsolattartás felelősét is köszönthettük. A napirend néhány technikai kérdés, illetve a délutáni események egyeztetésével zárult. Az ebédet vendégeinkkel a Várcsárda te-raszán, kellemes hangulatban költöttük el.
Délután ki-ki megpihenhetett, élvezhette a wellness hotel által kínált szolgáltatásokat, mivel az ünnepélyes program csak 16 óra 15 perckor kezdődött a sümegi püspöki palota előtt álló Szent László szobornál. Perjelünk rövid beszédét követően valamennyi jelen-levő lovagrend (7) egy-egy képviselője közös koszorút helyezett el a szobor lábánál, majd a kötelező csoportkép is elkészült – a hagyományoknak megfelelően – a park lépcsőjén. Ezt követően az egyes lovagrendek – természetesen a Szent László Rend csapatával az élen – alakzatban átvonultak a sümegi „Urunk mennybemenetele” plébániatemplom elé. A külföldi vendégeket nagymesterünk név és rang szerint szólította be a templomba, akiket azután lovagtársaink kísértek helyükre. Mikor mindenki helyet foglalt, a lovagavatási ceremónia – a hagyományok szerint – egy szentmise meghallgatásával elkezdődött. A szentmisét perjelünk Fodor József celebrálta, a templom plébánosa, Nagy József tiszteletbeli kanonok, főesperes rendtársunk segítségével. A misét követően tett esküt Rendünkre lovag Thomas Weschbach, majd Klaus Blos, a német ORDO MILITARIS TEUTONICUS Rend nagymestere kapta meg a Szent László Rend tiszteletbeli nagymesteri címét. Ezt követően külföldi barátaink és lovagtársaink közül többen átvehették Rendünk különböző kitüntetéseit, melyet együttműködésünk elmélyítésével, illetve a Magyarországra irányuló humanitárius tevékenységükkel érdemeltek ki. Végül a sümegi plébániahivatal az idén is megkapta a szokásos pénzadományt.
A hivatalos program utolsó eseménye az avatást követő pezsgős fogadás, majd díszvacsora volt, a Hotel Kapitány báltermében. Az estebéd befejeztével ukrán és belga vendégeink tisztelték meg tagtársainkat kitüntetésekkel, az együttműködés során és a humanitárius munkában kifejtett aktivitásuk elismeréseként. Az este kötetlen, baráti beszélgetéssel zárult. A vasárnap délelőtti búcsúpohár elfogyasztása jelentette az esemény-sor lezárását. Mint minden évben, az idén is, a részvételi díj egy része – beleértve a díszvacsora költségét is – donációként bekerül a Rend kasszájába, és ezzel beépül az idénre tervezett segélyakcióinkba.
