Reneszánszát éli a lovagkirály emlékét ápoló rend
Szabó László Zoltán – 2000. augusztus 21.
Ha egy, a magyar történelemben talán kevésbé járatos ismerősünket hirtelen megkérdeznénk, hogy ki is volt a magyar lovagkirály, a válasz valószinűleg váratna magára. Szent László királyunk nevét természetesen mindenki ismeri, de azt bizonyára kevesen tudják, hogy ő volt az első keresztes hadak kiszemelt fővezére, és ő a mai napig is a magyar hadsereg mindenkori patrónusa. Szent László a XI. századi magyar történelem kimagasló személyisége. Hadjárataival — a történészek egybehangzó véleménye alapján — a magyar nemzet es a kereszténység ügyét szolgálta. A korabeli leírások szerint Szent László hatalmas termetű, erőtől duzzadó férfi volt, örök mintaképe a magyar katonai ideálnak. László király szentté avatása 1192. június 27-en Biharváradon történt III. Béla király es a pápai legátusok jelenlétében. I. (Nagy) Lajos király-unk Szent Lászlót mindig rendkívül nagyra becsülte, es a magyar nemzet legnagyobb uralkodójának tartotta. Saját lovagjait Szent László lovagjainak nevezte el, es a lovagi rendet anyagiakban is támogatta. Magyarország függetlenségének elvesztése után a százötven éves török, majd a végtelennek tűnő Habsburg uralom alatt a lovagok rendi szervezetét feloszlatták. Az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc leverése után a külföldre menekülő Károlyi gróf újra létrehozta a Szent László Társaságot. Dacolva a bécsi kamarilla olthatatlan gyűlöletével, Károlyi meggyőzte Szcitovszky János hercegprímást: folyamodjon IX. Pius pápához, hogy egy pápai brevével ismerje el a szervezetet. Az osztrák császár dühödt tiltakozása ellenére a pápa meg is adta ezt az elismerést, és így a Szent László Társaság es Rend 1861-ben önállóságot kapott. A második világháborút követő szovjet megszállás alatt a rend természetszerűen nem működhetett, a még életben lévő képviselői Németországba menekültek. A rendszerváltozás után történtek ugyan kísérletek a rend magyarországi hazatelepítésére, de az 1994-1998-as posztkommunista restaurációs kísérlet arra késztette a rend képviselőit, hogy egyelőre továbbra is Nemetországból intézzék a rend ügyeit egy budapesti központi széktartói funkció beiktatásával. Az 1998-as választások óta a rend nagyobb súllyal képviselteti magát az anyaországban, és ez év június 27-én, László napján nagyszabású lovagavatási szertartást tartott Sümegen. A világ minden tájáról, Kanadától Ausztráliáig érkeztek lovagok és vendégek e neves eseményre, amelyhez a színpompás sümegi vár adott meltó hátteret. A rendezvdny három napig tartott. Az első napon egész napos lovagi játékok szórakoztatták az egybegyűlteket. A második nap reggelén került sor az avatási szertartásra. Az ünnepélyes aktus egy kisebb katolikus templomban zajlott, ahol a Szent Lászlónak ajánlott istentisztelet után a rendi főkapitány egyenként szólította az oltár elé a hófehér, földig érö Szent László-köpenyt viselő avatandókat, majd a rendi karddal lovaggá avatta őket, és mellükre tűzte a Szent László-csillagkeresztet is. A rend szabályzata szerint Szent Lász1ó-lovag lehet minden feddhetetlen előéletű magyar, aki a rend eszményeivel és célkitűzéseivel egyetért. A társaság és a rend eszménye és célja többek között — a római katolikus egyház tanítása szerint — a jótékonyság gyakorlása a lovagi eszmények szellemében, a haza megvédése akár a lovagok élete árán is, és a magyar nemzethez való rendíthetetlen hűseg. A rend jelmondata: Cum Deo Pro Patria at Hungaris. (Istennel a hazáért és a magyarokért.)A világirodalomban a lovagkirályok és lovagjaik tetteit számos ballada és hősi eposz méltatja. Némelyik csupán legendákban létezett — mint például az angol—kelta mítosz, Arthur király és a Kerekasztal lovagjai. Ezt a gyönyörű mesét később Wagner „németesítette”, így lett pédául az eredeti Percivalból Parsifal, ami igazából a két nép mítoszainak közös gyökerét igazolja. A Grál-legenda alapjait egyébként Malory világhírű eposza, a francia nyelven írt La Mort D’Arthur (Arthur halála) szolgáltatta. Az angol történelemben azonban létezett egy valódi lovagkirály is, akit Oroszlánszívű Richárd (Richard The Lionheart) néven ismerünk, és akinek a keresztes hadjáratok során véghezvitt hőies tetteit Robin Hood legendája meséli el.Sajnos a magyar irodalomban nem maradt fenn egyetlen, Szent László hőstetteit megéneklő ballada sem, ezért különösen fontos, hogy olyan szervezetek ápolják és őrizzék az emlékét, mint amilyen a Szent László Társaság és Rend. A millennium évében legjelentősebb ünnepünk, augusztus huszadika a rend számára is kiemelten fontos: a Szent István királyságának ezredik évfordulója tiszteletére tartott Szent Jobb-körmenetben a rend is képviseltette magát, hiszen a Szent István király által megalapozott keresztény Magyarországot Szent László királyunk tette valóban naggyá.
A Szent László Rend kiegészítö értesítése
A Szent László Társaság (1861) és Rend 2003- ban új néven „Szent László Rend“ egyesületeként szerepel a németországi cégbíróságon. Csak ez a Rend tudja hivatalosan a Szent László Társaság hagyományait és célkitüzéseit folytatni és ápolni.
Ez nem azonos, az internetoldalon minden jogi alap nélkül megjelent u.n. „Szent László Társaság (1861) és Renddel„ amely a fővárosi ügyészség szerint, még 2009- ben hivatalosan és véglegessen megszűnt létezni.
Szent László Rend vezetősége
Nürnberg, 2011 november 6