2013-es évközi gyűlésünket három év után újra a Rendünk székhelyeként bejelentett regensburgi, az „Arany Kereszthez” címzett hajdani császári fogadóházban, azon belül is a Kaisersaalban tartottuk. Szerencsénkre az épületben szálloda is működik, így egyben a szállásunk is megoldott volt.
Németországi és magyarországi tagjaink zöme 15-én koradélután-estefelé érkezett Regensburgba, és foglalta el szállását. – A Magyarországról érkező küldöttség (Dr. Baka Levente és Kiss Gábor Iván) ezen a verőfényes téli délutánon Regensburgba tartva útját rövid városnéző sétára megszakította a történelmi magyar kapcsolatokban bővelkedő Passauban. – Az este már csaknem teljes létszámban baráti beszélgetések között telt, egy kellemes vendéglőben.
A szombati nap 9 órakor kezdődött évközi Rendi gyűlésünk a Kaisersaalban. A napirend a szokásos módon alakult: a 2012-es évre vonatkozó főkapitányi beszámoló, kincstárnoki és könyvvizsgálói jelentés, a humanitárius akcióterv megbeszélése, egyéb kérdések és javaslatok. Fontos feladatot jelentett a Rend új perjelének kiválasztása. Tempfli József püspök úr ugyanis 2012 nyarán – korára és egészségügyi állapotára hivatkozva – lemondott perjeli tisztségéről. Magunk is láttuk, hogy az általa felvállalt szolgálat, melyet nyugdíjba vonulását követően is lankadatlan energiával folytatott a magyarság, a kereszténység, Rendünk és bizonyára számos más szervezet érdekében, egyre nagyobb áldozatot követel tőle, testi és lelki ereje fogytán van. Így – bár nagy szomorúsággal – de megértve elhatározását lemondtunk további perjeli szolgálatáról. Személye, tevékenysége örök nyomot hagyott Rendünkben, további életében sokkal több pihenést, nyugalmat kívánunk Neki, remélve, hogy több ideje lesz napjait az Úr társaságában, papi hivatásának szentelve tölteni. Az új perjel személyére korábban két javaslat érkezett. A tagság döntése szerint a perjeli funkcióra felkérendő személy Fodor József, a Nagyváradi Egyházmegye általános helynöke, a nagyváradi Nagyboldogasszony székesegyház plébánosa volt. Főkapitányunk néhány nappal ezelőtti felkérésére hat órán belül megérkezett a pozitív válasz, így a perjeli tisztség ismét betöltötté vált.
2012-es évünket – humanitárius tevékenységünk szempontjából – rendkívül sikeresnek mondhattuk, különösen jelentős eredményt hozott a tiszafüredi központú segélyakciónk. Az ülés jegyzőkönyvében ezért elismerését fejezi ki a Tagság és a Főkapitány az akció fő szervezőjének Karl Heinz Lieb rendtársunknak.
A Rend vezetésében, illetve a tisztségek elnevezésében kisebb változásokról határozott a Gyűlés. A Rend első számú vezetője a továbbiakban nagymester címet visel, ez jobban megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, ráadásul az eddig használt főkapitányi cím katonai jellegre utal, holott nem ez Rendünk irányultsága. A nagymestert a jövőben két helyettes segíti, a második számú helyettes Magyarország és a Kárpátvidék rendtartomány mindenkori főkapitánya lesz. A németországi és magyarországi rendtartomány vezetőjét magyarul továbbra is főkapitánynak tituláljuk, mivel a nemzetközi elnevezésnek – Groβkomtur – nem találtuk meg az autentikus magyar megfelelőjét. További változások: Edelbert Völkl egészségügyi állapotára tekintettel lemondott „Hospitaler”-i megbízatásáról, amit a továbbiakban Salamon Csaba tölt be. Hasonlóképp Juricskay András elfoglaltságára hivatkozva lemondott nagyköveti pozíciójáról, mely tisztség egyelőre betöltetlen maradt. Döntés született arról is, hogy a helyettes Hospitaler és helyettes-pénztárnok tisztség megszűnik.
A hivatalos program befejezését követően Kiss Gábor Iván vetített képes előadást tartott a Szent Lászlóval Rend archívumának aktuális gyarapodásáról. Az ülés szünetében és befejezését követően – a szendvics-ebéd elfogyasztása mellett – tagjaink megcsodálhatták a kincstárnokunk, Bunford Zoltán által összeállított, tárlókban és tablókon rendezett kiállítást, Rendünk utolsó fél évszázadáról, különös tekintettel mons. Vargha Gábor és kisbarnaki Farkas Ferenc személyére és tevékenységére.
A gyűlést követően autókba szálltunk, hogy eleget téve németországi barátaink, Johann Carl Hoenning O’Carroll báró és kedves felesége Zichy Katalin grófnő meghívásának, látogatást tegyünk Sünching-i kastélyukban. A középkori alapokon álló barokk kastély tömegformálásában és egyes feltárt részleteiben még őrzi reneszánsz előzményét, ezért nyolcszögletű tömbje külsejében inkább várkastélyra emlékeztet, ráadásul árok veszi körül, bejárata csak boltozott hídon át közelíthető meg. Belseje, különösen magyar szemmel nézve fantasztikus: minden bútor, szőnyeg, dísztárgy, könyv, konyhai edény, porcelán az eredeti helyén áll. Az elmúlt századok történelme megkímélte az épületet és berendezéseit, és természetesen a ház gazdái a múltat megbecsülve őrzik és lakják ma is. Kedves vendéglátóink szívesen ajánlották fel kastélyukat jövőbeni rendezvényeink számára.
A kirándulást követően az estét a regensburgi középkori alapokon álló Bischofshof (am Dom) étte-remben töltöttük el, összegezve a nap eseményeit, együttesen tovább alakítgatva a 2013-as évvel kapcsolatos elképzeléseinket.
Vasárnap délelőtt, a program befejezéseként, fakultatív séta indult a történelmi vá-rosközpontban. Ismét megcsodálhattuk világörökségünk e kiemelkedő helyszínét, a lassan állványaiból kibontakozó dómot, az épen megmaradt középkori lakótornyokat. A séta – szinte már kötelezően – a Duna-parti középkori lacikonyhában (Historische Wurstküche) ért véget, ahol a hűvös miatt a kis belső szobában fogyasztottuk el a „szokásos” kolbász, savanyú káposzta, mustár, sör ebédünket. Késő délelőtt búcsúztunk el egymástól, majd a hasznos és konstruktív együttlét jóleső érzésével indult ki-ki hazafelé.
